Először is szeretnék mindenkinek szépséges Húsvétot kívánni!
Hogy telt az ünnep? Sok locsolótok volt? Tartjátok még a szokást, vagy inkább csendben töltöttétek ezeket a napokat, vagy esetleg távol otthonról?
Rég jelentkeztem... Inkább meg sem nézem, pontosan mikor is. Túlzottan rég volt.
Közben történt velem egy-két dolog. A babócákról már tudtok. Március elején pedig elkezdődött a Könyvmolyképző Írástudó Íróiskolája, amire szerencsém volt bejutni. Lassan vége van, rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Remélem, ez az írásaimon is meg fog látszani. Na, nem regény ebben a fejezetében. Ez még régebben íródott, az iskola előtt. Ha most nekiálltam volna átírni, egyhamar nem hallotok felőlem. :)
Elég is a szószaporításból! Beszéljenek helyettem a szereplőim.
U.i.: Aki kitartott mellett a hosszú szünet ellenére, annak nagyon köszönöm! Jól esik, hogy még mindig várjátok az új bejegyzést, és hogy ennyire megszerettétek Alfonzékat. :) <3
Míly jó volt látni, hogy végre van új fejezet,és úgy rohantam ide olvasni, mint egy kisgyerek az édességboltba! :) Jó volt ismét elmerülni Alfonz és Jillia történetében, ahogy elhadják Anua-t, é kezdetét veszi a kaland! Csak megint mire belemerülök vége van..fránya új fejezet várási időszak :)) Miért..kérdem én miért ly lassan telnek a napok? :) Nagyon jól leírtad, most más Sahna szemszögéből a történetet,szinte beleolvadtam a történetbe,mintha én is vele sétáltam volna be a boltba,és a kép is találó amit kiraktál, Ihnan-t pont így képzelem el én is! Nagyon ügyi vagy! Gratula..Várom a folytatást! :)
VálaszTörlés